Élet az ókorban. Éld át!
A Szőlő- és Borünnep ókori ünnepsorozat, amely a magyar hagyományokban sem ismeretlen, mint a szüreti mulatság. Az őrtornyos katonai tábor és falu ad otthont a hagyományőrző rendezvénynek, amely a határmentén élő római polgárok életének főbb eseményeit idézik fel. Legionk katonai bemutatót tart, gladiátoraink vérre menő harcot vívnak. A műhelyekben vendégeink az ókori kézművesek munkáinak és technológiájának megismerését követően azt maguk is kipróbálhatják. Testközelből szemlélhetők meg a barbár népek mindennapi élete, szokásai, küzdelmei, valamint épületeik, fegyvereik és a mindennapi életben használt eszközeik.
Szőlő- és Borünnep időpontja: 2023. szeptember 16.
Az ünnep általános programja:
(A rendezvény ideje alatt a kiállítások nem látogathatóak!)
Ünnepeinket megvalósító hagyományőrző csapatok
Korábbi ünnepeink galériája itt található és az Azaum Római Tábor Facebook oldalunkon.
Iratkozz fel hírlevelünkre, ha érdekelnek következő ünnepeink, vagy kövesd Facebook oldalunkat az információkért.
Időutazás az ókorban
Történelmi háttér
A római Bacchus (vagy Liber) kultusz a Dionüszosz-kultusz másolata volt. Azonban a rómaiaknál széles körben elterjedt az orgiasztikus ünneplés, ami féktelenséggel, kicsapongással keveredett. Dionüszosz görög isten mitológiában a bor és a költészetnek is ihletet adó mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott, egyben a görög színjátszás patrónusa is volt. Általános értelemben az egész természet életerejét, a titokzatos törvényszerűséggel megújuló növényi természetet jelképezte. Dionüszosznak hat ünnepe volt egy évben, ezek közül a szőlőtő és a hordó ünnepe ősszel, a borsajtó ünnepe januárban, a hordónyitás ünnepe tavasszal került sorra. A mitológia Dionüszosznak tulajdonítja a bor megismertetését az emberekkel. A három napos ünnep elején csapra ütötték az újbort, a szolgák és az urak közösen mulattak. A következő napra, a kannák ünnepére az archon basileus, a bírói testület elnöke hívta meg a vendégeket, akik versenyt ittak egymással. A középső nap másik kiemelkedő eseménye volt, hogy az archon basileus feleségét jelképesen összeadták Dionüszosszal. Végül az utolsó napon áldozatot mutattak be az elhunyt emberek lelki nyugalma érdekében. Az ősszel és tavasszal megtartott ünnepei, a Dionüsziák, a klasszikus görög dráma kialakulásának és bemutatásának hátteréül szolgáltak, továbbá magát az újjászülő diadalmas élet misztériumát fejezték ki.
Hazánkban a szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól Simon-Júdás napjáig. A szüret a parasztgazdaságban kölcsönös segítséggel végzett társasmunka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesúri szőlőkben főként robotmunka volt. A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc, mulatság. Közvetlen a szüret után gyakori volt a fiatalság bállal végződő felvonulása. A menet vezetői vőfélyek, sáfárok, táncmesterek, a céhes világ és a lakodalom tisztségviselőire utalnak. A maskurások egyrészt a szőlőművelés mozzanatait (kötözőasszony, tolvaj, csősz), másrészt zsánerfigurákat (török, drótostót, vándorárus, cigány, medvetáncoltató) elevenítettek meg.
A Tokaj-Hegyalján megrendezett szüreti mulatságok ma is élnek, idegenforgalmi látványosságok. A felvonulás élén két leány halad, köztük egy legény, aki az ún. kapáscímert viszi. Mögöttük megy a két sáfár, utánuk pedig két legény a baksus figuráját viszi. A baksus hordón keresztbe tett lábbal ülő figura, lopótökkel és pohárral. Őket követik a szőlőkoszorút vivő lányok. Leányok, legények, gyerekek kereplővel zajonganak. A felvonulás résztvevői között maszkos alakok is vannak, pl. nőnek öltözött férfi, aki a nézők karjára rafiát köt, s akinek megváltásképpen fizetni kell. A felvonuláshoz tartozott a bodnártánc, más néven kádártánc.
A menetben található még keréken forgó bábu, táncos kerék. A felvonulás befejezése után a résztvevők közös mulatságot rendeztek, ahol többnyire hajnalig táncoltak.
