Azaum
Érintsd meg! Próbáld ki! Éld át!

Tűzünnep

Élet az ókorban. Éld át!

A Tűzünnep ókori római ünnep, amely a magyar hagyományokban sem ismeretlen, mint Szent Iván éjszakája. Az őrtornyos katonai tábor és falu ad otthont a hagyományőrző rendezvénynek, amely  a határmentén élő római polgárok életének főbb eseményeit idézik fel. Legionk katonai bemutatót tart, gladiátoraink vérre menő harcot vívnak. A műhelyekben vendégeink az ókori kézművesek munkáinak és technológiájának megismerését követően azt maguk is kipróbálhatják. Testközelből szemlélhetők meg a barbár népek mindennapi élete, szokásai, küzdelmei, valamint épületeik, fegyvereik és a mindennapi életben használt eszközeik.

Következő Tűzünnep időpontja: 2022. június

Az ünnep általános programja:

  • Ókori szertartások: füstáldozat, római kori esküvő, táncok, áldozatbemutatás
  • Bemutatók: Szarmata lovasok, katonai kiképzés és harc, gladiátorharc, rabszolgavásár, tűztánc, tűzijáték
  • Kézműves foglalkozások mesteremberek vezetésével, római kori ételek
  • További programok: állatsimogató, vásár

(A rendezvény ideje alatt a kiállítások nem látogathatóak!)

Ünnepeinket megvalósító hagyományőrző csapatok

Korábbi ünnepeink galériája itt található és az Azaum Római Tábor Facebook oldalunkon.

Iratkozz fel hírlevelünkre, ha érdekelnek következő ünnepeink, vagy kövesd Facebook oldalunkat az információkért.

Időutazás az ókorban

Történelmi háttér

Az ókori Rómában Volcanus, a tűz és a vulkánok istene jól ismert volt. Vulcanala ünnepét Titus Tatius király (i. E. 748 -ban halt meg) vezette be, temploma és szentélye a Capitolium-domb lábánál az egyik legrégebbi Rómában. Vulcan, Jupiter fiaként, apja erős villámcsapásainak megalkotója, de páncélt, fegyvereket és ékszereket is kovácsolt Róma isteneinek és hőseinek. Amikor Volcanus tudomást szerzett felesége, Vénusz hűtlenségéről, dühös lett, és olyan hevességgel ütötte meg kovácsműhelye vöröses forró fémét, hogy az vulkánkitörést okozott. Vulkánt a tűz pusztító erejével hozták összefüggésbe, ünneplése minden évben a nyári hónapok melegében esett. A Vulkanáliát nagy máglyákkal ünnepelték – ez bizonyos fokú ellenőrzést biztosított a római polgároknak a tűz ereje felett: a kis állatok és halak áldozatait emésztették fel a lángok, a város, gabonatárolóinak és lakóinak égése helyett.

Római tűzünnepről szóló információ forrása

Szent Iván éjszakáját, más néven nyárközép éjszakáját a történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván névnapjához kötődik. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bír. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelenti, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. Az 5. századtól említik a Szent Iván éjszaka együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével. Az egyház erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születésének időpontját, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. A magyarok már a 11. században (1026 körül) tűzgyújtással ünnepelték az Iván nap előestéjét.

Szent Iván éjszakájáról szóló ismertető forrása