Azaum
Érintsd meg! Próbáld ki! Éld át!

Amiről a tárgyak mesélnek – római emlékek nyomában

Ókori valóság itt és most

A Földközi-tenger medencéjét övező klasszikus Római Birodalom Augusztus császár hódító törekvéseinek eredménye. A Dunántúl a Duna-, Dráva-, Száva menti környező országokkal együtt Pannónia néven ismert. A Duna határolta meghódított területek folyamatos katonai jelenlétet igényeltek, amelyhez táborokat és az utak mentén őrtornyokat emeltek.

Almásfüzitő kedvező fekvése miatt a határvédelmi rendszer egyik fontos láncszemét alkotta. A település foktoroki részében (ma Szőny–Füzitőicsatorna)három lovasíjász csapatának egyikét befogadó tábor állt. A település nyugati fele Brigetio (Ószőny), keleti fele Azaum/Odiavum igazgatása alatt állt.

Az erődben folytatott régészeti feltárások elsősorban a védműveket kutatták: kapuk, sarok- és oldaltornyok, a tábort övező árokrendszer és a nagyerőd északnyugati sarkában emelt kiserőd. A csapattestek nevével bélyegzett téglák alapján az erődöt az ala I Bosporanorum és a legio XI Gemina P F együtt építette. A 11. számú legio a Kr. u. 101 és 105 között állomásozott Brigetioban, a lovascsapat Kr. u. 101-től Hadrianus uralkodásáig alkotta a palánktábor helyőrségét. Ezt követően a késő római időszakig az ala III Augusta Thracum sagittaria c. R. csapattesthez tartozott az erőd, akiket 4. században az equites Dalmatae egység váltott fel.

A Római Birodalom határzónájában a katonaság létesítményei mellett fontos szerep jutott a táborok közvetlen környezetében kialakuló, velük szerves egységet alkotó polgári településeknek is. A barakkvárosok és falvak lakosai a katonaságot kiszolgáló iparosok, földművesek, kereskedők, kiszolgált katonák, római életformát követő bennszülöttek és a hozzátartozóik voltak. Az almásfüzitői segédcsapati tábor melletti vicus (katonafalu) kutatásának kezdete a tábor leletmentő ásatásaihoz kapcsolódott. A tábor körüli vicusnak, amely három oldalról vette körül a tábort, ma már csak az erődtől nyugatra fekvő sávja kutatható.

A tábor leletmentő feltárásai egy többfázisú településrész életébe nyújtanak közelebbi betekintést: késő neolit, középső bronzkori mészbetétes és korai Halomsíros (késő bronzkor) kultúrára utaló jelenségek és leletek. A három korszakból házakat, szabad téri tűzhelyeket és kemencéket, valamint gödöröket és két pithoszba (nagyméretű tárolóedény) temetett csecsemő sírt azonosított.

Almásfüzitő legkorábbi erődje Traianus uralkodásának időszakára keltezhető, a korai tábor fa-föld szerkezetű palánképítmény volt. A vicus első lakói az ásatási megfigyelések alapján félig földbemélyített, tapasztott vesszőfonatos falú házakban éltek, melyek döngölt padlójú építmények voltak. A feltárt objektumok között téglalap alakú, lekerekített sarkú házakat, ovális alakú gödröket és cölöpszerkezetű épületeket is találunk.

A vicusban a lakógödröket és faépületeket felváltó kőépületek az erődök kőbe építésével közel egyidőben jelentek meg. A pannoniai vicusok épületei általában egyetlen helyiségből álló, kőből rakott tűzhellyel fűtött, egyszerű téglalap alakú építmények voltak, de előfordulnak a díszesebb, több helyiséges, részben padlófűtéssel rendelkező lakóházak is. A feltárás során kővel fedett utcákat és falfestménnyel díszített épületetek is feltártak. Az előkerült üreges falazótéglákat épületekhez ugyan nem tudjuk kötni, de a meleg levegő áramoltatásán alapuló fűtési rendszer használatát igazolják a településen.

A korai periódushoz a lakóépületek mellett gazdasági funkciójú, tároló és műhelygödrök, illetve ásott kutak köthetők. A római kori épületek alatt húzódó gödrök anyagából többek között pattintott kőeszközök, edénytöredékek, orsókarikák és egy női idol töredéke került elő. A rézkor jelentős változást hozott: kialakult és elterjedt a termelő gazdálkodás (növénytermesztés és állattenyésztés), megjelent az ehhez szükséges eszközkészlet és tudás (például az agyagedények készítése), ami együtt járt a letelepedett életmóddal.

Helyben történő fémfeldolgozásra enged következtetni egy sorjás bronzveret, valamint egy grafit anyagú öntőminta töredéke. A virágzó kézművességről csont-, textil-, és bőripari eszközök tanúskodnak. A leletek része az állattartásra utaló használati eszközök, mint például a kolomp és nagy mennyiségű állatcsontanyag.

A polgári lakosok vallási tárgyai körébe tartoznak az ólom fogadalmi emlékek, valamint az olcsó terrakotta kisplasztikák, amelyek isteneket jelenítettek meg. A felsőruházat összetűzésére szolgáló tűk gazdag formavilággal rendelkeztek, az almásfüzitői cerberust ábrázoló fibula különleges példány. A rómaiak számos ékszert viseltek pl kettős spiráldíszes ezüstgyűrű, ékköves pecsétgyűrűk pecsételéshez, némelyiknek gyógyító- és bajelhárító erőt tulajdonítottak. A testápolás fontos szerepet játszott a nők és férfiak életében is, így a leletek között tükrök, parfümös üvegcsék, csipeszek, fültisztító pálca, csont vagy bronz hajtűk is előkerült. A gazdag kerámia leletek a helyi provinciális műhelyek termékeiből áll: edények, tálak, korsók, tányérok.

A feltárás során a civil lakosság mindennapi tárgyai mellett nagy számban kerültek elő a katonaság ruházatához, fegyverzetéhez tartozó leletek. A lószerszámhoz vagy fegyverzethez tartozó csüngők és veretek némelyikéhez bajelhárító erőt tulajdonítottak. A római lovasság katonai felszerelésének legimpozánsabb leletei a díszpáncélzat darabjai, egy a bronz arclemez, amely egy díszsisakhoz tartozott: a hódítók örök eszményképének arcmását magukra öltve vonultak fel a katonai díszszemléken és kiképző gyakorlatokon.

A kutatások 37 csontvázas, 1 jelképes és 3 hamvasztásos sírból álló temetőrészlet tártak fel. A római kori temetkezések többségében volt valamiféle melléklet: idesoroljuk a viseleti elemeket, az ékszereket, használati tárgyakat és fegyvereket, illetve a túlvilági útravalóként szánt edényeket, érmeket és ételmaradványokat. A tárgyak némelyike az elhunyt méltóságát és rangját fejezte ki. A vicus temetőjében előkerült sírtárgyak a Pannoniában megfigyelhető általános képet tükrözik, ami azonban területenként, települések és társadalmi csoportok szerint is sok-sok apró egyedi sajátosságot, eltérést mutat.

Időutazás az ókorban

Galéria